Parajd a Hargita és Görgényi hegység lábánál fekszik és az a község, amely a székely Sóvidék legjelentosebb települése. Parajd községhez ma 5 település tartozik: Parajd, Alsósófalva, Felsősófalva, Bucsin és Békástanya. Parajd Szovátától 8, Marosvásárhely-től 62, Székelyudvarhelytől 38, mig Gyergyószentmiklóstól 51 km-re fekszik.
    A falut átszeli a Bucsinból eredő Kis-Küküllő. A település 500 m magasságban helyezkedik el a tengerszinthez viszonyitva. Jellegzetes havasalji település, melynek az első okleveles emlitése 1567-ből származik. Gyors fejlődését sóbányájának köszönheti, de nevezetes a gyógyfürdőjéről is.
    Parajd híressége a sóbánya, a falú fejlődése is a sóaknákhoz kötődik. Ma is igaz a mondás: "a sóvidéki ember sóból teremti meg a jövőjét". A népiesen "Sóháttya" néven emlegetett 40 hektárnyi földdarabon a kősó diapiredője átdöfte a miocén- pliocén márga és agyagrétegeket. Az óriási, kenyérhez hasonló sóhegy egymagában is geológiai ritkaság: a 2000 m vastag sótömzs "gyomrában" mint- egy 3 milliárd tonna kősó rejtőzik, ami több mint 4 évtizedig lenne elegendő Földünk egész lakosságának. A parajdi sóbánya és a sósfürdő országos hirnévnek örvend.

    Parajd látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos. A falú kerámia és edényipara és fűrész-malmai már a múlté, úgyszintén a Reiter József gyufagyára is, ami 1860-1899 között müködött. A falú fúvószenekara viszont 1998-ban ünnepelte fennálásának 100-ik évfordulóját.

Parajdon a sónak köszönhetöen egyre jobban kifejlodik a gyógyturizmus. A túristák betegségeiktol függöen vehetik igénybe a:

  • sóbányát, ahol légúti betegségek, főleg asztma kezelhető
  • sós fürdő (szabadtéri és melegitett kádfürdő), ahol különféle betegségek: reuma, porckopás, viszérfekély, női betegségek, bőrbetegségek kezelhetőek nagyon jó eredménnyel

A parajdi sósfűrdő

    A sóbányából kiszivattyúzott tiszta sósvizzel táplálják a kádas fürdőket és a szabadtéri strandot. Ennek a sósviznek, a föld alatti sókamrában való hosszas tárolása során, oly nagy lesz a konyhasó-koncentrációja, hogy a fürdővendégek parafadugóként lebegnek a felszinén és szinte képtelen vállalkozásnak tűnik az egyszerű úszás is.
    Az erős sósoldat gyógyhatása és a koncentráltságának környékbeli ritkasága évről évre több fürdővendéget, és gyógyúlni vágyó beteget csalogat a parajdi sósfürdőre. Az erősen koncentrált sósoldat, a medencében enyhe helioterm hatás alá kerül és a nap melgétől felmelegszik és termikusan rétegződik. Ez azt jelenti, hogy 0,5-1,2m mélységben találhatóak a legmelegebb vizrétegek, ez napközben a fürdőzők hatására összekeveredik és egy kellemesen langyos vizhőmérsékletet eredményez. Mivel a sósoldatnak jóval nagyobb a hőinerciája (hőtározó képességének a megőrzése) mint az édesviznek, egy-két esős nap után sem hűl le a medencében lévő hatalmas viztömeg.

    Ami a sósviz gyógyhatását illeti, a következő betegségek, vagy tünetek esetében javasolt:

  • degenerativ izületi megbetegedések (csontkinövések, csipőizületi és térdizületi porckopásos esetek)
  • poliartikuláris reumás betegségek (az izületek és lágy részek - izom, inszalag, izületi tok, csonthártya, kötőszövet reumásmegbetegedései esetében)
  • másodlagos myo-arthropathiák
  • esszenciális artériális hipertónia I. stádiuma (neurogén stádium), a neuro-vegetativ tónus egyensúlyának a helyreállitásával stabilizálja az ingadozó vérnyomásértékeket
  • funkcionális perifériás artériális és vénás keringési zavarok (pl. a Raynaud-szindróma, erythrocyanosis esetében), a sósoldat értágitó hatású, ezáltal javitja a szövetek vérellátását, megelőzi a fekély kialakulását, a fájdalom és bizsergés szubjektiv érzése csökken, a bőr elszineződése szűnik
  • baleset vagy műtét utáni maradványtünetek esetében (ütés, zúzódás, törés, húzódás)
  • neuro-vegetativ disztónia (a sósviz szorongásoldó, nyugtató hatású, a lelki egyensúly helyrebillentésében jelentős szerepe van)
  • perifériás idegrendszeri kórképek (járványos gyermekbénulás, sclerosis multiplex, lupus erythematosus, vagy baleset utáni perifériás részleges idegbénulás, ami izomsorvadással társul- a sérült végtag fürdetése javitja a vérkeringést, növeli az izomtömeget, az izomerőt fokozza és fékezi vagy megelőzi a sorvadást)
  • dermatózisok (psoriazis,a krónikus ekcéma száraz formája- nyilt seb nélkül-, a hipercheratozist megszünteti, az ép szövet hámositását elősegíti, a hipercheratotikus részt felpuhitja és ezáltal a helyi specifikus gyulladáscsökkentő kenőcsök hatása érvényesülni tud)
  • kismedencei gyulladásos korképek (nőgyógyászati-urológiai gyulladás után, vagy műtéti beavatkozás utáni, heges-összenövéses állapotok esetén, gyulladáscsökkentő hatású)

Ellejavaslatok:

  • magas vérnyomás II-III-ik stádiumban
  • sziv-máj és vese-elégtelenségeknél (insuficientia cordis-heparis-rhenis decompensata)
  • daganatos megbetegedések esetében : tüdő-gyomor-prostata-méhrák stb.
  • heveny fertőző és ragályos megbetegedéseknél (hepatitis, parotiditis epidemica)
  • nemi betegségek - fertőző stádiumban - (csak az aktiv fázis gyógyszeres kezelése után, a maradványtünetek felszámolásában hatásos a sósviz)
  • nyilt, váladékozó bőr-nyálkahártyasérülések esetén (vágás, szúrás, karcolás, berepedés) fájdalmat, csipő érzést válthat ki, ellenben a hámositásban gyorsitó szerepe van
  • fokozott vizvisszatartó képesség esetén (pl. ösztrogén túlsúly, antikoncepcionális szerek szedése idelyén, alsó végtag vénás-limfás keringési zavara esetén fokozza a viz visszatartását és ezáltal a lábak dagadását)
  • myasthenia gravis (az izomellazitó hatás fokozza az amúgy is jelenlevő ernyettséget, elesettséget)

A sósvíz

    Amikor a só hiánycikk volt, a források sós vizét hazavihették, a vizet tűzön elpárolgatták és finom fehér sót nyertek. A sófőzést a Sóvidéken, ahol forrás volt, mindenütt művelték. Ez a régi időkben tiltott és veszélyes foglalkozásnak számitott. A sós források vize elfolyhatott, de ingyen vinni belőle nem lehetett! A leggazdagabb sóvidéki források a szovátai Zoltán-fennsík alatt ontják magukból a kitűnő gyógyhatású, értékes sós vizet, de még ma is kihasználatlanok, így felbecsülhetetlen értékek vesznek el. Jelentős sós források vannak Parajdon és a korondi aragónitbányák szomszédságában is. Ahogy azt már fennebb olvashattuk, a múltban a só és a sós víz egyaránt állami monopólium volt, szigorúan őrizték,az egyszerű ember nem juthatott hozzá. Szovátán a XVIII. Században a kincstár megszüntette a sóbányászatot, birtokba vette a sóhegyeket és sós forrásokat, s katonákkal őriztette. Az akkori viszonyokat hűen érzékelteti Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájába: "...felvont fegyverrel őrködnek azért, hogy az ember a természet ezen élvezetére rendelt áldását ne használhassa. Innen van,hogy a szegény székely sóhegyei mellett sótlan kenyeret eszik, vagy életveszéllyel közeleg az éj sötétében tolvajként lopni azt,amit a gondos anyatermészet számára letett,s melynek élvezetéhez törvényszerüleg is joga van."
    A múltban igen jelentős volt a korondi sós viz felhasználása. Az atyhai kitérőnél lévő hid közelében volt a Sóskút, ahonnan a korondiak a sós vizet vitték. Az 1913. évi árvíz a kutat teljesen tönkretette, elvitte. A sós víz használata, illetve használatba vétele nem volt egyszerű, minden évben, az év elején a sóbirótól cédulát kellett váltani, természetesen fizetség ellenében. Sós vízért minden szerdán délelőtt kellett menni. Átalvetőbe tett mázatlan cserépkorsóval, akinek szekere, marhája volt, fenyőfából készült és mogyorófa abronccsal ellátott, 40-60 literes, cserebszerű hordóval vitte a sós vizet. Ennek akkor igen nagy értéke volt, mert ezzel főztek, izesitettek, tartósitották télire a szalonnát, locsolták az állatokat, a takarmányt stb. A legelőn lévő állatokat is rendszeresen "sózták".
A juhoknak kősót vásároltak. A sós vízből főzött sót (sokszor titokban) a korondi szekerek, korsóval együtt, gabonáért árulták.

Gyógyfőldek, iszapok, lápföldek

    Gyógyföldnek nevezzük azokat a földszerű, bányászható anyagokat, amelyeket eredeti állapotukban, vagy meleg vizzel péppé gyúrva, borogatásoknak alkalmazunk, vagy meleg fürdőbe elkeverve gyógyföldes fürdőként adunk.
    Az iszap szervetlen anyag, tavak vagy tenger szélén lerakódott kavics és kőtörmelék, néha vulkanikus eredetű, ez gyakran ként is tartalmaz.
    Az iszapkezeléseket 3 féle alakban használjuk. Egyrészt fürdők, másrészt pakolások formájában, vagy borogatások alakjában helyezzük a beteg szervre. Az iszapfürdők előnyös hatását az izületek és izmok megbetegedései, a női ivarszervek idült gyulladására alkalmazzuk.

Subalpin klíma

    Subalpin klimának nevezzük a 400 és 1000 méter között a tenger szintje feletti magasságban fekvő területek éghajlatát. A levegő tiszta és sok kis iont tartalmaz. A hőingadozások mérsékeltek. A nedvesség, légmozgás, napsugárzás, légnyomás nagyon változó és nem jellegzetes.
    A subalpin éghajlat annak ellnére, hogy nem mondható nagyon jellegzetes klimának, mégis kedvelt és hasznos, kimélő éghajlat. A subalpin éghajlat pihenésre, üdülésre, enyhe erősitésre és edzésre nagyon alkalmas. Ideges ingerlékenység, a paizsmirigy zavarai esetén, nőknek az átmeneti kor zavarai alatt, öreg, fáradt embereknek, műtétek után enyhe szívizomgyengeség, érelmeszesedés, tüdőtuberkulózis, és hörghurutkezelésre is ajánlatos. Tüdőtágulásban szenvedők és asztmások is jól tűrik.

© Copyright Stefánia Panzió, 2003